A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületének különleges tájképi eleme a tekintélyes méretű Bekai-halom. Az északi lejtőn értékes löszpusztagyep és a déli, szárazabb lejtőn löszfal pionír társulás található rajta.
A január közepén lezajlott nemzetközi szinkronszámlálás során összesen 641 túzokot regisztráltak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén. A számok azt mutatják, hogy az állomány stabil, sőt évről-évre növekszik.
Január 24-én hajnalban világra jöttek az első idei cigája bárányok a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Egy ötéves anyajuh két szép, egészséges kosbáránynak adott életet.
Január 28-án, vasárnap a Kígyósi-tanösvényre várja a természetbarátokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az idei évben is meghirdeti a Túzok Vándorkupa alkotói pályázatát a működési területén található települések általános- és középiskolás diákjai részére.
Aki mostanában látogat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjába, az már testközelből találkozhat az állatpark legújabb lakóival. Nem olyan régen egy szajkó párral bővült a több, mint ötven féle állatfajt bemutató park repertoárja.
Száz éve, 1924. január 20-án, Nagyszénáson született térségünk, a Dél-Alföld egyik legnagyobb hatású természetvédelmi alakja, a nemzetközi hírű ornitológus, neves vadász- és szépíró, Dr. Sterbetz István.
Az új esztendő második hetében a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kardoskúti-puszta is megmutatta igazi téli arcát, eszünkbe juttatva ezzel Petőfi Sándor híres sorait: „Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!”.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén kanyargó, szigetekkel szabdalt, idős erdőkkel szegélyezett Maros folyó a Dél-Alföld egyik legvadregényesebb tája. Azokon a napokon, amikor a növényzetet zúzmara fedi, csodálatos látványt nyújt az itteni természet.
Áttelelő cigánycsukot figyeltünk meg január elején a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Ez a verébhez hasonló méretű madár gyakori költőfaj errefelé, de telelő példányok viszonylag ritkán fordulnak elő.
Érdekes technikával vadásznak a vörös vércsék a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kardoskúti-pusztán. Nem a levegőből szemlélik a terepet, hanem a békászó sasokhoz hasonlóan, a földön futva próbálják elkapni a pockokat.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság négy helyszínen is izgalmas túrára várja a természetbarátokat a „Téli túrák nemzeti parkjainkban” elnevezésű, országos programsorozat keretében.
A 2024-es esztendőben is rengeteg izgalmas programmal és szolgáltatással várja vendégeit a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkja.
Idén is telelnek vándorsólymok a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén. A Montág-pusztán található Nagy-Zsombékon két példány rendszeresen felbukkan, az ott állomásozó vízimadarakra vadásznak.
A Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártér részterületén élő hüllők és kétéltűek a rájuk jellemző különleges módon, hibernált állapotban töltik a telet. Mozdulatlanul várják, hogy a tavaszi napfény újra felmelegítse őket.
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin gyakran láthatunk táplálkozó vízimadár csapatokat. Éjszakázni azonban csak akkor maradnak a gyepeken, ha ott jelentős vízállások alakulnak ki, melyek biztonságot nyújtanak számukra a ragadozókkal szemben.
Keményebb téli időjárás esetén a Körös-Maros Nemzeti Park Makói Tájegységének területén található állóvizek, mocsarak, szikes tavak, hullámtéri kubikok rendszerint befagynak. A vízimadarak ilyenkor a Maros folyón keresnek menedéket.
A hidegebb téli időszak beálltával egyre több ragadozó madár érkezik a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira. Sok fajnak az idén szerencséje van a rágcsálókkal, mezei pockokkal és güzüegerekkel.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén a Kenderesszigeti-halastavak és a Hortobágy-Berettyó folyó vonulata mentén koncentrálódik a téli madárvilág.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén élő bagolyfajok között vannak olyanok, amelyek csoportosan telelnek, mások viszont magányosan, illetve párban töltik napjaikat. Az erdei és a réti fülesbaglyok a költési idő után csoportosulnak, a kuvik, a macskabagoly és a gyöngybagoly azonban megőrzi magányát.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete mindig különleges látnivalókkal szolgál - még a zord téli napokon is. Ez főként annak köszönhető, hogy a terület bővelkedik vizes élőhelyekben: mocsarak, vizes élőhely-rekonstrukciók, illetve hazánk második legnagyobb halastórendszere is itt találha
Idén is telelnek kékes rétihéják a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Érdekes látvány, ahogyan ezek a ragadozó madarak alacsonyan szállva, imbolygó repüléssel keresik a zsákmányt, majd hirtelen lecsapnak rá.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon nemcsak a tavaszi és az őszi vonulási időszakban járják népes madárcsapatok a gyepeket és mocsarakat, hanem télen is mozgalmas a táj. Kék galambok, fenyőrigók, aranylilék több százas csapataival találkozhatunk.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületének erdőszegélyeiben található cserjék – csipkebogyók, kökények, galagonyák – télen is ízletes táplálékot biztosítanak az erdőlakó madarak és emlősök számára.
